Zongorán Eric Fawley (2000):


Magyar
Én nem trónoló Isten vagyok
Amerikai 1946 (31)
I Am What Men Call God
Német 1958 (016)
Gott' genannt

1.
Én nem trónoló Isten vagyok
csillagbolt mögött,
Én vagyok minden mindenben,
És világ mindenütt.
A keleti szellő vagyok,
Mely mezőket csókdos,
Zenéje csergő pataknak,
Mely tengerbe csobog.

2.
Az eső az én könnyeim,
Napsugarak csókom,
Tél havát olvasztó szellő,
Első tavasz-bókom,
A vetés hajtása vagyok,
Virág színpompája,
A természet erejének
Örök ragyogása.

3.
Ott vagyok, hol szabad madár
Dalol s fák susognak,
Életerője mindennek,
Az egész világnak.
Embertől csak sejtve vagyok,
Én világ összhangja,
Az örök-állandó Törvény,
Minden fenntartója.

4.
Én el nem múló fény vagyok,
Erő, mely mindig tart,
Halk szózat, mely minden
Lelket Folyton előre hajt!
A legfőbb gondolat-termék
Egy törvény-kötelék,
Mely mindent szilárdan fönntart,
S ember „Isten“-nek hív.

1.
I am not lonesome nor apart
That you must think, lo there!
I am the All, emerged in all,
Behold me ev’rywhere.
I am the morning zephyr soft
While skipping o’er the lea;
I am the music of the brook
That flows on to the sea.

2.
I am the kisses of the sun,
I am the tears of rain;
I am the welcome breath of spring
That brings new life again;
I am the sprouting of a seed,
The budding of a flower;
I am the beauty that you see
Unfolding ev’ry hour.

3.
I am the singing of the birds,
The rustling of the leaves,
I am the holy force of life
In ev’rything that breathes.
I am the thrill of harmony
You feel, but cannot tell;
I am the firm, unchanging law
That worketh all things well.

4.
I am the light that never fails,
The pow’r that never dies;
I am the still small voice within
That bids the soul arise.
I am the fruit of highest thought;
I am the iron rod
That strengthens and supports the whole,
I am what men call God.

1.
Ich bin nicht einsam, bin nicht fern,
bin abseits nicht gestellt,
ich bin das All in jedem Ding,
an jedem Ort der Welt.
Ich bin der sanfte Morgenwind,
der Feld und Wiese küßt,
Musik im Rauschen jeden Bachs,
der murmelnd meerwärts fließt.

2.
Ich bin der Sonne warmer Kuß,
des Regentropfens Zähr’,
der sanfte Hauch im Frühlingswind,
der Neues zaubert her.
Ich bin der Sproß der jungen Saat,
der Blumen Farbenpracht,
die Schönheit, die sich dir erschließt
bei Tag und auch bei Nacht.

3.
Ich bin der Vögel lieblich Lied,
der Bäume leis’ Gerausch,
die Lebenskraft in jedem Ding,
das einen Odem haucht.
Ich bin die Harmonie der Welt,
von Menschen nur gefühlt,
das ew’ge, stetige Gesetz,
das alles wirkt und füllt.

4.
Ich bin das Licht, das nie verlöscht,
die Kraft, die ewig bleibt,
die leise Stimm’, die immer sanft
die Seele vorwärts treibt.
Ich bin des höchsten Denkens Frucht,
das unlösbare Band,
das alles fest zusammenhält,
von Menschen "Gott" genannt.

 

Angol énekléssel

Információk:

Szerzői dallam (jobb) az amerikai Avestában (1909/1916): O. Z. Hanish

Először megjelent az Amerikai Avestában: 1909

Először megjelent a Német Avestában: 1911

Amerikai Avesta in Song 1946 (oldal): 31

Német Manthra 1958 - új német szöveg - (szám): 016 - Gott' genannt

Német Avesta im Lied 1975 - régi német szöveg - (oldal): 34 - Ich bin, - von Menschen Gott genannt

Német énekléssel (Pilger) - régi német szöveggel

Bejelentkezés Mazdaznan.eu-re:
(Mielőtt be lehet lépni, egyszer fiókot kell létrehozni!)
"Az nem segít semmit, hogy túl sokat gyakorolunk, ha az agymûködéseinket egyenletesen akarjuk kifejleszteni."
Dr. O.Z.A. Hanish