01.
Vidámság, vidámság, vidámság a szívben,
Vidámság, vidámság, segítség a létben.
Vidámság, vidámság, boldogságot önt rád,
Vidámság, vidámság, békét s áldást ád.
02. Szálám-áleikum
2. Szálám, szálám áléikum,
Béke a Földön mindenhol,
Kunyhóban s éppúgy a trónon,
Szálám, szálám áléikum.
3. Szálám, szálám áléikum,
Félhold, csillag, kereszt vagy Nap,
Szeretet légyen az alap,
Szálám, szálám áléikum.
4. Szálám, szálám áléikum,
Béke néked és házadnak,
Sötétnek és világosnak,
Szálám, szálám áléikum.
5. Szálám, szálám áléikum,
Béke minden uralomban,
Elnök, király vagy császár van,
Szálám, szálám áléikum.
6. Szálám, szálám áléikum,
Béke falunak-városnak,
Templomnak és óceánnak,
Szálám, szálám áléikum.
03. Szeretet a világ reménye
1. Félre önző és hideg gondolattal,
Szeretet vilá-ágremé-ény,
Szítsd szellemed nagylelkű tettek által,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
2. Mily sötét a lélek, ha bűnök közt van,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
De nincs túl sötét ébredni hajnalban,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
3. Derüljön föl minden bús arc a Földön,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Puszták mind viruljanak s légyen öröm,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
4. Élj úgy, hogy szellemed váljék szabaddá,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Segítsd építni a Szabadság Honát,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Kar:
Szeretetforrásból fakadunk,
Szeretve Ő-őt felszabadulunk,
Dicső nap, ha megtudjuk azt,
Hogy szeretet vilá-ágremé-ény.
04. Szeretet a világ reménye
1. Félre önző és hideg gondolattal,
Szeretet vilá-ágremé-ény,
Szítsd szellemed nagylelkű tettek által,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
2. Mily sötét a lélek, ha bűnök közt van,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
De nincs túl sötét ébredni hajnalban,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
3. Derüljön föl minden bús arc a Földön,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Puszták mind viruljanak s légyen öröm,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
4. Élj úgy, hogy szellemed váljék szabaddá,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Segítsd építni a Szabadság Honát,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Kar:
Szeretetforrásból fakadunk,
Szeretve Ő-őt felszabadulunk,
Dicső nap, ha megtudjuk azt,
Hogy szeretet vilá-ágremé-ény.
05. Nap süssön szívedben
1. Nap süssön szívedben,
Vihar van vagy hó,
Bár felhős az é-ég,
S a föld viszálykodó,
Nap süssön szívedben,
Bármi találna,
S legsötétebb napod
Is beragyogja.
2. Legyen dal ajkadon,
Vidáman csengő,
Ha a köznap terhe
Még oly ijesztő,
Legyen dal ajkadon,
S jöjjön akármi,
Elhagyottságodat
Segít kiállni.
3. Adj egy jó szót másnak
Kínja-gondjában,
Mondd el néki, mi hat
Benned vidáman,
Legyen dal ajkadon,
S kedvet sose vessz,
Nap süssön szívedben,
És minden jól lesz.
4. Nap süssön szívedben,
S akkor minden jó.
Hagyd el, ami fá-áj,
S légy bátor-kitartó.
Szeretet szívedben
Lángoljon izzón.
Alázkodj, ne tréfálj
S akkor minden jó.
06. D: 78 US: 301 Int: 366
07. Dicsérd lelkem az Urat
1. Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat.
08. Gondok közt kínokban
1. Gondok között kínokban,
fájó szívállapotban,
Minden bajt bízz Istenre,
és hagyd ottan,
Hagyd ottan, oh, hagyd ottan,
hagyd ottan, oh, hagyd ottan,
Minden bajt bízz Istenre,
és hagyd ottan.
09. Hagyd el minden gondjaid
1. Hagyd el minden gondjaid,
Oh beteg fáradt szív,
A „reggel" már pitymallik,
Mely minden bajt gyógyít,
Nyugtot hoz nékem az én
Üdvözítőm,
Édes nyugtot hoz nékem
Üdvözítőm.
10. 273 D: 84 US: 306 Int: 363
Trálálá, trálálá,
lálálálá, lálálálá;
Trálálá, trálálá,
lálálálá, lálálálá;
Lálálálá, lálálálá,
Lálálálá, lálálálá.
11. Szítsd mirigyed
1. Szítsd mirigyed,
szítsd mirigyed,
Szítsd mirigyed,
s úgy élvezd
Érzékiddel nyereséged!
Trá-lálá-lálálálá-lálálálá-lá,
trá-lálá-lálálálá-lálálálá-lá.
12. Nem hagylak Téged
1. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Minden testrészem, hogy légyen
Üdvösségem mi-inden hibától menten,
Egyszer s mindenkorra.
2. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Tüdőm, szívem, hogy hártyáik
Konvertálják mi-indig légzésemben az
Éltető Ga-Llamát.
3. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Minden mirigyem, hogy éterjükkel
Híven megnyissák az agysejtek
Intelligenciáit.
4. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Kamráit szívemne-ek,
Hogy én megváltó legyek
Mindörökké Mazda biro-odalmában.
13. Ranabaya Moya
1. Ranabaja-a moja, ranabaja mo-oja
Ranabaji leilidum szu-u-ukno
Ranabaja-a moja, ranabaja mo-oja.
14. Jehoua dicsőítünk
1. Jehoua-a, dicső-őítünk!
Te-e vagy ha-atalma-as Nagy Urunk.
E-előtte-ed hódo-ol Földünk.
Mű-űvei-idben mi-i csodálunk.
Mi-int valál Te egykoron –
Úgy va-agy most s minde-enkoron.
2. Mi-inden Té-éged di-icsőít,
Ke-erubi-im és sze-eráfimok,
Di-icshimnu-uszra rá-ápendít,
A-a Minde-enség s a-az angyalok,
Ho-ozzád szólva magasztal,
S a sze-entek szentjé-ének vall.
3. Mi-inden na-apon Té-égedet
Di-icsőí-ítve ma-agasztalunk,
Mi-indené-ért hála-a Néked,
E-egy iga-az Iste-enünk s Urunk,
Csa-ak Te benned remélünk,
Ne ha-agyj elveszni-i, kérünk!
15. Fény angyalai
1. Halld, halld, oh lelkem,
angyalének zengi
Zöld mező és tengerhullám felett,
Az igazságot áldott dallam csengi,
És bűntelen új életet hirdet.
2. Mink megyünk tovább,
s halljuk ők éneklik:
„Jöjj, fáradt lélek, Mazda téged hív!"
A sötéten át édes hangjuk hallik –
S így hazavezet minket örömhír.
3. Távolban hangzik Mazda Isten hangja,
Betöltvén szárazföldet s vizeket.
Sok terhelt lélek magát csak vonszolja:
Oh Mazda, fordítsd Magadhoz őket!
4. Nyugvás csak megjön, bár komor az élet,
Nappal ragyog a sötét éj után.
Útjaink mind üdvösen érnek véget,
Gazdagságot-egészséget nyújtván.
5. Angyalok zengik tovább az édes dalt,
Látván hittel telt virrasztásunkat,
Míg siralom-éjt öröm-reggel fölvált,
S tiszta szeretet elűz árnyakat.
Kar: Mazdának – Fénynek angyalai,
Dallal köszö-öntik éj zarándokait.
16. D: 82 US: 428 Int: 381
e - o - i - m
17. Ashem vohu (ősrégi)
1. Á-áshe-em vo-o-hu
vá-áááhistem Á-á-ászti
ustá ászti ustá áhmái
hi-iát Áshái váhistái áshem.
Áshe-em vohu
vahishte-em ászti
Ustá ászti, usta áhmái
Hiát áshái, va-a-a-ahistái
Vahistá-ái á-áshem,
vahistá-ái áshem.
Á-áshe-em vo-o-hu
vá-áááhistem Á-á-ászti
ustá ászti ustá áhmái
hi-iát Áshái váhistái áshem.
18. Szpenta Ainyahita
1. Szpenta Ainyahita,
akit kedvel Mazda,
Térden {Ülve, Állva} előtted,
Nyerünk épséget (szentséget),
Szpenta Ainyahita.
19. Az ó hajók kotródnak
1. Az ó hajók kotródnak,
Mind elkotró-ódnak,
Az ó hajók kotródnak,
Mind kotródnak,
Mind kotródnak,
Mind kotródnak.
MI RÉGI ELMÚLIK, ELMÚLIK ELMÚÚLIK, MI RÉGI ELMÚLIK, MIND ELMÚLIK, MIND ELMÚLIK, MIND ELMÚLIK
Mi régi elmúlik,
elmúlik, elmú-úlik,
mi régi elmúlik,
mind elmúlik, mind elmúlik,
mind elmúlik.
20. A Természet mormolása
1. Minden oly finom és szép,
föld és ég s balzsamos lég;
Nap-mező s árnyas liget,
suttogják: „Isten szeret!"
2. Fák s virágok, mik vonzók,
hajladozó fűcsomók,
Levél s rügy, mely megered,
elmondják: „Isten szeret!"
3. Kis patak, mely tovaszök’,
zöldes, mohás partok közt,
Árnyhozó felhők felett lágy moraj:
„Isten szeret!"
4. Magas mennyben lakozó,
mindezt nékünk Juttató;
Átszelve az életet,
érezzük: „Isten szeret!"
21. Fesztelen, megadottan
1. Fesztelen, megadottan,
Önakarást elhagyva,
Mindenható akarata
Vezet az ápolt célra.
22. A faj újjászületése
1. A Fénymag-Ga-Llama mibelénk száll,
Sugallatát adván mi-inékünk,
Hogy gondolatok szárnyaival mi
Tökéletessége-et elérjünk.
2. Világosságban s figyelemmel élj,
Jelenség-világ ingó-ó taván,
Hogy belátással juss a tudatra:
Bennünk lakik az I-isten nyilván.
3. Szeretet-áram kering mibennünk,
Megifjul tőle test é-és lélek.
Életvizet – Haomát nyújt nékünk,
Melytől az ember ú-újjáéled.
4. Újjászületett testtel-szellemmel
Föld tisztulását én ki-ibírom.
Árja vér is mind nemesebbé lesz,
Jóból mind jobb lesz, ü-üdv és haszon.
5. Föl a szívekkel, Istenünk segíts!
Népek izzadnak, ez ke-ezdet s vég,
Az összes törzsek mind egyesülnek,
S Béke-országot lá-át Föld és Ég.
23. Vándorolok a fényben
1. Vándorolok a fényben,
Vándorolok a fényben,
Vándorolok a fényben –
Isten fényében.
A fényben, a fényben,
Vígan és jól a fényben,
A fényben, a fényben,
Isten fényében.
24. Én vezetlek
1. É-én vezetlek,
É-én vezetlek,
É-én vezetlek a szememmel,
Minden úton a Földtől a Mennyig,
É-én vezetlek a szememmel.
25. Megyek-é vagy maradok
1. Megyek-é vagy maradok,
Beszélek vagy hallgatok,
Egy marad, megy, hallgat,
Beszél örökké velem-veled.
2. Chrystos, aki megy velünk,
Chrystos, ki beszél velünk,
Chrystos megy, marad, beszél –
Hallgat mindig velem-veled.
26. Találkozzunk a folyamnál
1. Találkozzunk a folyamnál,
A csodálatos, gyönyörű folyamnál!
Találkozzunk a folyamnál,
Hol szeretteink várnak reánk.
27. Tenger fölött kitekintek
1. Tenger fölött kitekintek,
S minő csodás alak!
Kristály-hullám fölött
Járni látom Megváltómat.
2. Látom, hogy jár Galilea
Tenger hullámain,
Ő lépeget jáspis tenger
Vizein odakint.
Kar:
Ő hozzám jő hullámokon,
Ő hozzám jő hullámokon,
Ő hozzám jő hullámokon,
Hogy itt megtisztítson.
28.
Dolgozz, mert jő az éjjel
Dolgozz, míg reggel van
Dolgozz, míg friss a hajnal
Virág-pompában
Dolgozz a fénylő nappal
Dolgozz a fényárban
Dolgozz, mert jő az éjjel
S akkor későn van
29. Bármely házba beléptek
1. Bármely házba beléptek
Békével köszöntsetek,
És ha abban senki sincs,
Mégis békemagot hints.
Ha emberek nincsenek ott,
Lelketekbe plántáljátok,
Bármely házba beléptek,
Békével köszöntsetek.
30. Mélyen világ-vágynak
1. Mélyen világ-vágynak fö-öldjében,
Távol Nap-erő-meleg-fénytől,
Iszaptól tanulva le-eckében
Lótusznövényből gyökér így nől.
2. Föl s át a finom érzé-ék vizén,
Ím a zöld szár ég felé nyúlik,
Láthatlanul törtet, remé-élvén,
Küzdelmen át fénylő nappalig.
3. Fenn, hol Napisten önt fé-énysugárt,
Fehér lótusz-korona fénylik,
Bámulva mennyei pa-acsirtát,
Föld-Látvány s árny álommá foszlik.
31.
Mennyi lélek nyerhet vígaszt,
Míg az idő tovaszáll.
Mennyi lélek el is veszhet,
Míg az idő tovaszáll.
Tovaszáll, tovaszáll,
Tovaszáll, tovaszáll...
Mennyi jótett vár még ránk,
Míg az idő tovaszáll.
32. Én virág vagyok kertben
1. Én virág vagyok kertben
És várnom kell itt csöndben,
Hogy mikor é-és mi módon
Jössz Te-e énho-ozzám á-á-áldón.
2. Ha jössz, miként a Napfény,
Keblem föl- s kitárom én,
Gyönyörnek Te-e számodra
S teki-intete-ed megta-a-artva.
3. Ha jössz, mint eső – harmat,
Fölfogom áldásodat,
S mámor-csészé-éből iszom,
S kia-apadni-i nem ha-a-agyom.
4. S ha szelíd szellőképpen
Átutaznál fölöttem,
Előtted é-én meghajlok,
Mondvá-án: „A Ti-ied va-a-agyok!"
33. Mondd el nekem a régit
1. Mondd el nekem a régit,
A régi történetit,
Láthatatlan dolgok föntről –
Mondd el nékem azokat.
34. A földön azért vagyok
1. A földön azért vagyok
Hogy azt műveljem,
S a pusztákat paradicsommá
Fejlesszem,
Melyben Isten s az Ő Szövetségesi
Méltóképpen lakozhassanak.