természetes megvilágításban
Kíséretül
Ha mi bármelyik állatövi-jegyet szemléljük is, akkor mindig abból a minden időkre érvényes alapgondolatból kell kiindulni, hogy a Föld mindig ugyanazon a pályán mozog; ezt az utat 365 nap alatt teszi meg, és ez előtt, a 12 zodiákus-jel előtt halad el. De az ember, az embrió kortól a megszületésig, fogantatás és születés közötti időben csak 9 ilyen jel mellett halad el. Tehát, hogy a természettel teljesen összhangban legyünk, nekünk el kell sajátítani a 3 hiányzó jeleknek a sajátosságait. A 9 teljes szám, az univerzális, a mindent átölelő szám.
A természet szerint 9 után ismét 1 a kezdő számjegy és 9 a végső. Kilenc hónapig tart a megszületés is, így tehát az ember egy univerzális lény és ezért mindennel fel van ruházva, ami végtelen, örök és isteni. A születés egy megnyilatkozás.
Aki leszületett erre a földre, még 3 féle csillagzat tulajdonságait kell fölébresztenie, kifejlesztenie önmagában, hogy az ő lénye, mindenoldalúsága elégséges legyen a tökéletessé váláshoz. Ha ez neki sikerül, akkor ő győzött, Ha azonban ő magát csak a 9 csillagzatra korlátozza, vagy talán a 9-nek egy hányadára, a fogantatástól a születési időközben, akkor nem tudja magát egészen föltalálni itt a földi élet légkörében, és az itteni élet ciklusából nem tudja a teljes előnyöket meríteni, melyeket, pedig az egész emberiségnek meg kellene tenni, hogy élethivatását teljesíteni tudja. Az alapot ahhoz le kell fektetni, a megfelelő ismereteket ehhez meg kell szerezni.
Onnan van az, hogy mi mindnyájan erősen harcolni kényszerülünk, mert nem eléggé ismerjük fel, hogy a bennünk levő, rendelkezésünkre álló teremtő erőt kell felhasználnunk, és azt kibővíteni, fokozni. Ha ezt nem ismerjük fel nem tesszük meg elmaradunk, vagy talán visszafelé megyünk, mert - nem élünk összhangban a természettel -, nem értünk még eléggé a föld légkörében levő erők és hatalmak kihasználásához. Így mindíg valami hiányérzetünk van, nem minden sikerül, vagy nem tudunk mindent teljesen megérteni. Ezért jönnek idők, hogy életutunkat nem tisztán látjuk, a nyomasztó terhek feltornyosulnak, melyeket mi tovább cipelünk, ahelyett, hogy feldolgoznánk, leráznánk magunkról.
Ennek pedig, nem kellene így történi, ezt már Jézus is próbálta nekünk világossá tenni. "Hogy az én igáim (terheim) könnyűek", mert én korlátolt földi viszonyoknak nem engedem meg, hogy engem nyomjanak, vagy elnyomjanak. Mindenki maga kell, hogy vigye az ő keresztjét, de olyan pozitív gondolatokkal, mint én, monda Jézus, nem ismerem el, hogy a terhek erősebbek, mint én, mert én könnyűnek veszem, mindig erősebb vagyok és nem elcsüggedő, végig, kitartó, bizakodó maradok. Persze ehhez felkészültség, felvilágosultság kell, hogy ezt megértsük, megvalósítsuk, és ezután az eredményeknek örülhessünk.
Dr. O.Z.A. Hanish