018. Mindenhol az Istent látom

1.
Minden fűszál, minden virág,
Minden facsúcs, bármilyen.
Isten szentségéből nékünk
Áldásözönt elhintsen.

2.
Napsugárban és harmatban,
Patak vízhab fodrában,
Tengerhullám magasában,
Zuhatag párájában.

3.
Homok, kavics, szikla s kőtömb
Prédikál s tanácsot ad,
Mivel kornak ellenállnak,
Mert céljuk igaz marad.

Kar:
Mindenhol az Istent látom,
Mindenütt hallom hangját,
Érezem szentséges csendjét,
Jelenlévő hatalmát.

1.
Ev’ry grassblade, ev’ry flower,
Ev’ry treetop, high or low,
Has to all of us a shower
Of God’s blessings to bestow.

2.
In the sunbeam, in the dewdrop,
In the ripples of the creek,
In the waves of sea and ocean,
Or high cataracts that reek.

3.
Sand or pebble, rock or boulder,
Sermons are, advisers too,
Since they nevermore grow older,
For their purpose remains true.

Chorus:
Ev’rywhere I know God’s Presence,
Ev’rywhere I hear His voice,
Ev’rywhere I see His Silence,
Ev’rywhere His potent choice.

1.
Jeder Grashalm, jede Blume,
jeder Wipfel, groß und klein,
soll aus Gottes Heiligtume
Segensfülle uns verleih’n.

2.
In dem Sonnenstrahl, im Taue,
in des Bächleins Kräuselkunst,
in der Meereswogen Baue,
in des Wasserfalles Dunst.

3.
Sand und Kiesel, Fels und Halden
geben Predigt uns und Rat,
weil sie widersteh’n dem Altern
in der Treu zu ihrer Art.

Chor:
Überall seh’ Gott ich vor mir,
höre, wie er zu mir spricht,
fühle seine heil’ge Stille,
seine Macht, die nie zerbricht.