Gyakorlat teszi a mestert

Drüsenkunde: 10. Kapitel

Drüsenübungen

Die Drüsenübungen reihen sich an die Lockerungsübungen der Panopraktik. Sie haben nicht den Zweck, die Drüsen zu entwickeln, was Aufgabe der Wiedergeburtspflege ist; sondern sie haben den Zweck, die Drüsen zu schüren und anzuregen, ihre inneren und äußeren Sekretionen und dadurch neue Elementarstoffe für das Blut und neue Ätherstoffe für die Nerven und das Gehirn herzustellen, also das Intelligenzwesen zu entwickeln oder die in den Gehirnzellen enthaltene Intelligenz freizustellen und wirksam zu machen. Das erzielen wir mit den Drüsenübungen nach und nach.

Drüsenkunde: 11. Kapitel

Liebesquelle

Liebesquelle, wir stammen aus dir,
Lieben wir dich, befreit sind wir hier!
Herrlicher Tag, so jeder es weiß,
Dass Liebe ist Hoffnung der Welt!

Dieser Liedertext und die gleichnamige Melodie werden volkstümlich werden, und zwar nicht nur bei den so genannten „besseren“ Leuten, Akademikern und dergleichen, sondern ganz allgemein. Denn die Worte und die einfache Melodie, die sie begleitet, sind so mitreißend, dass jeder, der für die Erweckung der Menschheit eintritt, in dem rhythmischen Schwung von Wort, Melodie und körperlicher Bewegung große Möglichkeiten für ein geistiges Erwachen sieht. Ein einziger Versuch in Verbindung mit Gesang und körperlichen Bewegungen genügt, um zu weiteren Übungen anzuregen.

Drüsenkunde: 12. Kapitel

Lass ihn dort

Sei es Sorge oder Schmerz oder gar ein krankes Herz:
Jeden Kummer nimm zu Gott und lass ihn dort!
Lass ihn dort, ach, lass ihn dort; lass ihn dort, ach, lass ihn dort!
Jeden Kummer nimm zu Gott und lass ihn dort!

In diesem Sinne und zu diesem Zwecke nehmen wir diese Drüsenübung vor. Haben wir eingesehen, dass wir jeden Kummer von uns legen, jedes Hindernis beseitigen müssen, wenn wir vorwärts schreiten wollen, und haben wir allen Kummer glücklich von uns gelegt, dann sollten wir für alle Zeiten unserer besseren Einsicht treu bleiben und uns nie wieder mit Kummer, Sorge und Schmerz belasten.

Drüsenkunde: 14. Kapitel

Tralala-Übung

Tralala, Tralala, Lalalala-Lalalala,
Tralala, Tralala, Lalalala-Lalalala,
Lalalala-Lalalala,
Lalalala-Lalalala,
Lalalala-Lalalala.

Zu diesem einfachen Text bedienen wir uns einer sehr lebhaften und aufmunternden Melodie. Wir können uns auch einen anderen Text und eine andere Melodie wählen, werden aber kaum etwas Einfacheres und Wirksameres ausfindig machen.

Drüsenkunde: 15. Kapitel

Schür’s Gedrüs

Schür’, schür’s Gedrüs,
Schür’, schür’s Gedrüs!
Schür’s Gedrüs und dann genieß’
Durch dein Gesinn den Reingewinn!
Tralala-lalalala, lalalalala,
Tralala-lalalala, lalalalala.

Dies ist eins der Lieder, die wir zu unseren wissenschaftlichen Drüsenübungen verwenden. Es ist eine lebhafte Melodie, die uns hilft, die Drüsen anzuregen und zu wecken. Was das „Schüren“ eigentlich bedeutet oder was dadurch zum Ausdruck kommen soll, ist schwer zu beschreiben; es ist vergleichbar mit dem Tremolo in der Stimme. Herz und Lunge müssen dabei zusammenwirken und können das auch, wenn wir völlig entspannt sind. Dann spüren wir das „Schüren“ vom Scheitel bis zur Sohle; Solange wir das nicht spüren, ist hier oder da in uns immer noch etwas gespannt.

Drüsenkunde: 16. Kapitel

Ich lass’ dich nicht

Refrain:
Ich lass’ dich nicht, es sei denn, du segnest mich zuvor!
Ich lass’ dich nicht, es sei denn, du segnest mich zuvor!
Ich lass’ dich nicht, es sei denn, du segnest mich zuvor!
Ich lass’ dich nicht, es sei denn, du segnest mich zuvor!

Drüsenkunde: 17. Kapitel

Ranabaya

Ranabaya moya, ranabaya moya,
Ranabayi leilidum suukno,
Ranabaya moya, ranabaya moya.

Diese Worte gehören der altpersischen Sprache an, die jetzt nicht mehr gesprochen wird, und bedeuten soviel wie: „Festgestellt, bewahrheitet die höchste Liebe“. Die Melodie dazu ist ein Lobgesang auf die höchstdenkbare Liebe, die einem Menschenherzen entspringen kann und alle in diesem Leben und anderweit denkbare Liebe einschließt.

Harmoniekunde: 5. Lektion

Geistiges Üben. Vierte Harmonie-Übung

Die Harmonie-Kunde zielt nicht in erster Linie darauf, den Körper zu erneuern, sondern darauf, ihn zu stimmen oder in einen gewissen Schwingungszustand zu versetzen, und zwar mit Hilfe der Harmonie-Übungen, die alle geistige Übungen sind, also die Mitwirkung des Intelligenzwesens erfordern, wenn sie den in Aussicht gestellten Erfolg haben sollen.

Deshalb müssen wir, schon wenn wir die Vokale ähnlich wie die Tonleiter auf dem Piano üben, auf die richtige Mundstellung achten und uns die Bedeutung, den Sinn oder das innere Wesen jedes einzelnen Vokales gegenwärtig halten, damit der unterschiedliche geistige Inhalt jedes Vokales deutlich zum Ausdruck kommt. Wenn ein Künstler ein neues Stück einstudiert, dann überprüft er es erst auf den geistigen Inhalt, um sich diesen bewusst zu machen und zu vergegenwärtigen, bevor er versucht, das neue Stück auf seinem Instrument zu spielen.

Harmoniekunde: 6. Lektion

Ton-Lenkung. Fünfte Harmonie-Übung

Inzwischen haben uns die Harmonie-Übungen schon sehr gefördert. Wir begreifen nicht nur vieles, was wir früher nicht begriffen haben, sondern zeigen auch großes Interesse dafür und fühlen uns getrieben, unsere Kenntnisse und unsere Erkenntnis zu erweitern. Wir haben einen tiefen Einblick in Dinge bekommen, von denen wir noch nicht einmal geträumt hatten. Dem Sprechen, Singen, Summen, Pfeifen, Seufzen hatten wir seither keinen oder kaum einen Gedanken geschenkt und jetzt sind wir es uns schon bewusst geworden, dass uns unser Körperinstrument in jeder Richtung dient, in die wir unseren Gedanken lenken und dass wir uns selbst gegenüber zu unserm Schöpfer werden, wenn wir unser Körperinstrument stimmen und gestimmt erhalten.

Harmoniekunde: 7. Lektion

Elochim. Sechste Harmonie-Übung

Die Vokalverbindung E-O-I oder das Wort „Elochim“, wie es im Urtext des ersten Kapitels der Genesis heißt, bedeutet „Einer inmitten aller, Einer inmitten der Gesamtheit“, der, wie es die Genesis ausdrückt, sagt: „Nun lasset uns Menschen machen nach unserem Ebenbilde und uns gleich!“ Moses oder seine Schriftsteller haben das aus ägyptischen Urkunden und die Perser haben es aus dem Avesta übernommen. Hätten die Theologen, die die Bibel zusammenstellten, begriffen, was „Elochim“ bedeutet, hätten sie nie gestattet, dass diese Stelle in die Bibel kam.

xx Gyak mester szöveg

01.
Vidámság, vidámság, vidámság a szívben,
Vidámság, vidámság, segítség a létben.
Vidámság, vidámság, boldogságot önt rád,
Vidámság, vidámság, békét s áldást ád.

02. Szálám-áleikum
2. Szálám, szálám áléikum,
Béke a Földön mindenhol,
Kunyhóban s éppúgy a trónon,
Szálám, szálám áléikum.
3. Szálám, szálám áléikum,
Félhold, csillag, kereszt vagy Nap,
Szeretet légyen az alap,
Szálám, szálám áléikum.
4. Szálám, szálám áléikum,
Béke néked és házadnak,
Sötétnek és világosnak,
Szálám, szálám áléikum.
5. Szálám, szálám áléikum,
Béke minden uralomban,
Elnök, király vagy császár van,
Szálám, szálám áléikum.
6. Szálám, szálám áléikum,
Béke falunak-városnak,
Templomnak és óceánnak,
Szálám, szálám áléikum.

03. Szeretet a világ reménye
1. Félre önző és hideg gondolattal,
Szeretet vilá-ágremé-ény,
Szítsd szellemed nagylelkű tettek által,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
2. Mily sötét a lélek, ha bűnök közt van,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
De nincs túl sötét ébredni hajnalban,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
3. Derüljön föl minden bús arc a Földön,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Puszták mind viruljanak s légyen öröm,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
4. Élj úgy, hogy szellemed váljék szabaddá,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Segítsd építni a Szabadság Honát,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Kar:
Szeretetforrásból fakadunk,

Szeretve Ő-őt felszabadulunk,

Dicső nap, ha megtudjuk azt,

Hogy szeretet vilá-ágremé-ény.

04. Szeretet a világ reménye
1. Félre önző és hideg gondolattal,
Szeretet vilá-ágremé-ény,
Szítsd szellemed nagylelkű tettek által,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
2. Mily sötét a lélek, ha bűnök közt van,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
De nincs túl sötét ébredni hajnalban,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
3. Derüljön föl minden bús arc a Földön,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Puszták mind viruljanak s légyen öröm,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
4. Élj úgy, hogy szellemed váljék szabaddá,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Segítsd építni a Szabadság Honát,
Szeretet vilá-ágremé-ény.
Kar:
Szeretetforrásból fakadunk,

Szeretve Ő-őt felszabadulunk,

Dicső nap, ha megtudjuk azt,

Hogy szeretet vilá-ágremé-ény.

05. Nap süssön szívedben
1. Nap süssön szívedben,
Vihar van vagy hó,
Bár felhős az é-ég,
S a föld viszálykodó,
Nap süssön szívedben,
Bármi találna,
S legsötétebb napod
Is beragyogja.
2. Legyen dal ajkadon,
Vidáman csengő,
Ha a köznap terhe
Még oly ijesztő,
Legyen dal ajkadon,
S jöjjön akármi,
Elhagyottságodat
Segít kiállni.
3. Adj egy jó szót másnak
Kínja-gondjában,
Mondd el néki, mi hat
Benned vidáman,
Legyen dal ajkadon,
S kedvet sose vessz,
Nap süssön szívedben,
És minden jól lesz.
4. Nap süssön szívedben,
S akkor minden jó.
Hagyd el, ami fá-áj,
S légy bátor-kitartó.
Szeretet szívedben
Lángoljon izzón.
Alázkodj, ne tréfálj
S akkor minden jó.

06. D: 78 US: 301 Int: 366

07. Dicsérd lelkem az Urat
1. Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat,
Dicsérd lelkem az Urat.

08. Gondok közt kínokban
1. Gondok között kínokban,
fájó szívállapotban,
Minden bajt bízz Istenre,
és hagyd ottan,
Hagyd ottan, oh, hagyd ottan,
hagyd ottan, oh, hagyd ottan,
Minden bajt bízz Istenre,
és hagyd ottan.

09. Hagyd el minden gondjaid
1. Hagyd el minden gondjaid,
Oh beteg fáradt szív,
A „reggel" már pitymallik,
Mely minden bajt gyógyít,
Nyugtot hoz nékem az én
Üdvözítőm,
Édes nyugtot hoz nékem
Üdvözítőm.

10. 273 D: 84 US: 306 Int: 363
Trálálá, trálálá,
lálálálá, lálálálá;
Trálálá, trálálá,
lálálálá, lálálálá;
Lálálálá, lálálálá,
Lálálálá, lálálálá.

11. Szítsd mirigyed
1. Szítsd mirigyed,
szítsd mirigyed,
Szítsd mirigyed,
s úgy élvezd
Érzékiddel nyereséged!

Trá-lálá-lálálálá-lálálálá-lá,
trá-lálá-lálálálá-lálálálá-lá.

12. Nem hagylak Téged
1. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Minden testrészem, hogy légyen
Üdvösségem mi-inden hibától menten,
Egyszer s mindenkorra.
2. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Tüdőm, szívem, hogy hártyáik
Konvertálják mi-indig légzésemben az
Éltető Ga-Llamát.
3. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Minden mirigyem, hogy éterjükkel
Híven megnyissák az agysejtek
Intelligenciáit.
4. Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha megáldasz engem előbb!
Nem hagylak Téged, csak ha - áldást kapok előbb!
Elektrizáld-magnetizáld
Kamráit szívemne-ek,
Hogy én megváltó legyek
Mindörökké Mazda biro-odalmában.

13. Ranabaya Moya
1. Ranabaja-a moja, ranabaja mo-oja
Ranabaji leilidum szu-u-ukno
Ranabaja-a moja, ranabaja mo-oja.

14. Jehoua dicsőítünk
1. Jehoua-a, dicső-őítünk!
Te-e vagy ha-atalma-as Nagy Urunk.
E-előtte-ed hódo-ol Földünk.
Mű-űvei-idben mi-i csodálunk.
Mi-int valál Te egykoron –
Úgy va-agy most s minde-enkoron.
2. Mi-inden Té-éged di-icsőít,
Ke-erubi-im és sze-eráfimok,
Di-icshimnu-uszra rá-ápendít,
A-a Minde-enség s a-az angyalok,
Ho-ozzád szólva magasztal,
S a sze-entek szentjé-ének vall.
3. Mi-inden na-apon Té-égedet
Di-icsőí-ítve ma-agasztalunk,
Mi-indené-ért hála-a Néked,
E-egy iga-az Iste-enünk s Urunk,
Csa-ak Te benned remélünk,
Ne ha-agyj elveszni-i, kérünk!

15. Fény angyalai
1. Halld, halld, oh lelkem,
angyalének zengi
Zöld mező és tengerhullám felett,
Az igazságot áldott dallam csengi,
És bűntelen új életet hirdet.
2. Mink megyünk tovább,
s halljuk ők éneklik:
„Jöjj, fáradt lélek, Mazda téged hív!"
A sötéten át édes hangjuk hallik –
S így hazavezet minket örömhír.
3. Távolban hangzik Mazda Isten hangja,
Betöltvén szárazföldet s vizeket.
Sok terhelt lélek magát csak vonszolja:
Oh Mazda, fordítsd Magadhoz őket!
4. Nyugvás csak megjön, bár komor az élet,
Nappal ragyog a sötét éj után.
Útjaink mind üdvösen érnek véget,
Gazdagságot-egészséget nyújtván.
5. Angyalok zengik tovább az édes dalt,
Látván hittel telt virrasztásunkat,
Míg siralom-éjt öröm-reggel fölvált,
S tiszta szeretet elűz árnyakat.
Kar: Mazdának – Fénynek angyalai,
Dallal köszö-öntik éj zarándokait.

16. D: 82 US: 428 Int: 381
e - o - i - m

17. Ashem vohu (ősrégi)
1. Á-áshe-em vo-o-hu
vá-áááhistem Á-á-ászti
ustá ászti ustá áhmái
hi-iát Áshái váhistái áshem.
Áshe-em vohu
vahishte-em ászti
Ustá ászti, usta áhmái
Hiát áshái, va-a-a-ahistái
Vahistá-ái á-áshem,
vahistá-ái áshem.
Á-áshe-em vo-o-hu
vá-áááhistem Á-á-ászti
ustá ászti ustá áhmái
hi-iát Áshái váhistái áshem.

18. Szpenta Ainyahita
1. Szpenta Ainyahita,
akit kedvel Mazda,
Térden {Ülve, Állva} előtted,
Nyerünk épséget (szentséget),
Szpenta Ainyahita.

19. Az ó hajók kotródnak
1. Az ó hajók kotródnak,
Mind elkotró-ódnak,
Az ó hajók kotródnak,
Mind kotródnak,
Mind kotródnak,
Mind kotródnak.

MI RÉGI ELMÚLIK, ELMÚLIK ELMÚÚLIK, MI RÉGI ELMÚLIK, MIND ELMÚLIK, MIND ELMÚLIK, MIND ELMÚLIK
Mi régi elmúlik,
elmúlik, elmú-úlik,
mi régi elmúlik,
mind elmúlik, mind elmúlik,
mind elmúlik.

20. A Természet mormolása
1. Minden oly finom és szép,
föld és ég s balzsamos lég;
Nap-mező s árnyas liget,
suttogják: „Isten szeret!"
2. Fák s virágok, mik vonzók,
hajladozó fűcsomók,
Levél s rügy, mely megered,
elmondják: „Isten szeret!"
3. Kis patak, mely tovaszök’,
zöldes, mohás partok közt,
Árnyhozó felhők felett lágy moraj:
„Isten szeret!"
4. Magas mennyben lakozó,
mindezt nékünk Juttató;
Átszelve az életet,
érezzük: „Isten szeret!"

21. Fesztelen, megadottan
1. Fesztelen, megadottan,
Önakarást elhagyva,
Mindenható akarata
Vezet az ápolt célra.

22. A faj újjászületése
1. A Fénymag-Ga-Llama mibelénk száll,
Sugallatát adván mi-inékünk,
Hogy gondolatok szárnyaival mi
Tökéletessége-et elérjünk.
2. Világosságban s figyelemmel élj,
Jelenség-világ ingó-ó taván,
Hogy belátással juss a tudatra:
Bennünk lakik az I-isten nyilván.
3. Szeretet-áram kering mibennünk,
Megifjul tőle test é-és lélek.
Életvizet – Haomát nyújt nékünk,
Melytől az ember ú-újjáéled.
4. Újjászületett testtel-szellemmel
Föld tisztulását én ki-ibírom.
Árja vér is mind nemesebbé lesz,
Jóból mind jobb lesz, ü-üdv és haszon.
5. Föl a szívekkel, Istenünk segíts!
Népek izzadnak, ez ke-ezdet s vég,
Az összes törzsek mind egyesülnek,
S Béke-országot lá-át Föld és Ég.

23. Vándorolok a fényben
1. Vándorolok a fényben,
Vándorolok a fényben,
Vándorolok a fényben –
Isten fényében.
A fényben, a fényben,
Vígan és jól a fényben,
A fényben, a fényben,
Isten fényében.

24. Én vezetlek
1. É-én vezetlek,
É-én vezetlek,
É-én vezetlek a szememmel,
Minden úton a Földtől a Mennyig,
É-én vezetlek a szememmel.

25. Megyek-é vagy maradok
1. Megyek-é vagy maradok,
Beszélek vagy hallgatok,
Egy marad, megy, hallgat,
Beszél örökké velem-veled.
2. Chrystos, aki megy velünk,
Chrystos, ki beszél velünk,
Chrystos megy, marad, beszél –
Hallgat mindig velem-veled.

26. Találkozzunk a folyamnál
1. Találkozzunk a folyamnál,
A csodálatos, gyönyörű folyamnál!
Találkozzunk a folyamnál,
Hol szeretteink várnak reánk.

27. Tenger fölött kitekintek
1. Tenger fölött kitekintek,
S minő csodás alak!
Kristály-hullám fölött
Járni látom Megváltómat.
2. Látom, hogy jár Galilea
Tenger hullámain,
Ő lépeget jáspis tenger
Vizein odakint.
Kar:
Ő hozzám jő hullámokon,
Ő hozzám jő hullámokon,
Ő hozzám jő hullámokon,
Hogy itt megtisztítson.

28.
Dolgozz, mert jő az éjjel
Dolgozz, míg reggel van
Dolgozz, míg friss a hajnal
Virág-pompában
Dolgozz a fénylő nappal
Dolgozz a fényárban
Dolgozz, mert jő az éjjel
S akkor későn van

29. Bármely házba beléptek
1. Bármely házba beléptek
Békével köszöntsetek,
És ha abban senki sincs,
Mégis békemagot hints.
Ha emberek nincsenek ott,
Lelketekbe plántáljátok,
Bármely házba beléptek,
Békével köszöntsetek.

30. Mélyen világ-vágynak
1. Mélyen világ-vágynak fö-öldjében,
Távol Nap-erő-meleg-fénytől,
Iszaptól tanulva le-eckében
Lótusznövényből gyökér így nől.
2. Föl s át a finom érzé-ék vizén,
Ím a zöld szár ég felé nyúlik,
Láthatlanul törtet, remé-élvén,
Küzdelmen át fénylő nappalig.
3. Fenn, hol Napisten önt fé-énysugárt,
Fehér lótusz-korona fénylik,
Bámulva mennyei pa-acsirtát,
Föld-Látvány s árny álommá foszlik.

31.
Mennyi lélek nyerhet vígaszt,
Míg az idő tovaszáll.
Mennyi lélek el is veszhet,
Míg az idő tovaszáll.
Tovaszáll, tovaszáll,
Tovaszáll, tovaszáll...
Mennyi jótett vár még ránk,
Míg az idő tovaszáll.

32. Én virág vagyok kertben
1. Én virág vagyok kertben
És várnom kell itt csöndben,
Hogy mikor é-és mi módon
Jössz Te-e énho-ozzám á-á-áldón.
2. Ha jössz, miként a Napfény,
Keblem föl- s kitárom én,
Gyönyörnek Te-e számodra
S teki-intete-ed megta-a-artva.
3. Ha jössz, mint eső – harmat,
Fölfogom áldásodat,
S mámor-csészé-éből iszom,
S kia-apadni-i nem ha-a-agyom.
4. S ha szelíd szellőképpen
Átutaznál fölöttem,
Előtted é-én meghajlok,
Mondvá-án: „A Ti-ied va-a-agyok!"

33. Mondd el nekem a régit
1. Mondd el nekem a régit,
A régi történetit,
Láthatatlan dolgok föntről –
Mondd el nékem azokat.

34. A földön azért vagyok
1. A földön azért vagyok
Hogy azt műveljem,
S a pusztákat paradicsommá
Fejlesszem,
Melyben Isten s az Ő Szövetségesi
Méltóképpen lakozhassanak.

Bejelentkezés Mazdaznan.eu-re:
(Mielőtt be lehet lépni, egyszer fiókot kell létrehozni!)
"A légzés segít nekünk minden mocsoktól megszabadulni a mi (test) rendszerünkben, mihelyt az érzülékünk legalább részben a természettel harmóniába jut, s mi megtanulunk a természettörvényeknek engedelmeskedni."
Dr. O.Z.A. Hanish