015. Te mindig közel vagy

1.
Te mindig közel vagy hozzám Uram,
Érezlek szívem dobbanásában,
Közelebb vagy, mint a gondolatom,
Nincs nélküled valóság s oltalom.
Fényed világít szép reggelt nekem,
Légzeted frissít vayu-étherben.
Menny s földnek csak Te vagy glóriája,
Te lelkek lelke s szívem o-o-o-o-o-oltá-ára.

1.
Ah, ever near to me, my God, Thou art!
Felt in the throbbing of my sinking heart;
Nearer than my own thought Thou art to me;
Nothing is real without Thee, ah, Thee!
Thy perfect light to me makes morning fair,
Thy breath is freshness in the Vayu air,
The glory of the skies and of the earth.
Thou art, O Soul of souls, my inmost heart.

1.
Immerdar nahe bist du mir, o Gott,
jeglicher Herzschlag tut kund dein Gebot.
Du bist viel näher mir, als ich es denk’,
weil du in jedes Ding bist eingesenkt.
Du schenkst mit deinem Licht mir Morgenduft,
atmest Erfrischung mir zu durch die Luft.
Dein Ruhm die Erd’ erfüllt, steigt himmelwärts,
o, du All-Seele, wohnst mir tief im Herz.